Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel
Forrás: SZEMlélek értékmagazin | Szemlézés időpontja: 2020. szeptember 24. 07:41
Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.
Történelmi jelentőségű változások várhatóak a „szabadság földjén”, ám azok aligha a helyes, emberséges irányba mutatnak.
Mottó: „A nép ereje a gyengék jólétén mérhető.“ (Svájc alkotmánya)
Ki lehet gyengébb a még meg sem született magzatoknál? És vajon Európa népeinek ereje milyennek találtatik egy ilyen megmérettetésen?
Míg a közvéleményt kellően lefoglalta a vírus, majd a lazítás és nyaralás, a francia nemzetgyűlésben igen fontos törvényeket szavaztak meg a nyáron az emberi reprodukciós eljárásokról. Eddig csak különböző nemű párok vehettek részt a mesterséges megtermékenyítési programban, ha természetes úton nem lehet gyermekük és házasok vagy legalább két éve együtt élnek. Emmanuel Macron elnök egyik választási ígérete ennek a – sokak szerint idejétmúlt – szabályozásnak a radikális megváltoztatása volt.
Az új törvényjavaslatot első olvasatban már tavaly ősszel elfogadta a francia alsóház, ezután azonban folytatódott a heves vita a témával foglalkozó különbizottságban. Július végén – a nyári kánikulában és erőltetett menetben, mindössze 25 órás időkeretben tárgyalva – a nemzetgyűlés másodszor is igent mondott, a végső szó azonban a szenátusé. Elemzők szerint várhatólag jövő év elején születik végleges döntés.
Mit is tartalmaz ez az új szabályozás, amelyet Catherine Michaud, a GayLib LGTB-egyesület elnöke történelmi lépésnek, Sylviane Agacinski baloldali filozófus pedig etikai és antropológiai forradalomnak nevezett?
Az egyik valóban történelmi, de kétes irányba tett lépés az, hogy 43 éves korig minden nőnek, tehát a leszbikus pároknak és egyedülálló nőknek is hozzáférhetővé válik a mesterséges megtermékenyítés, természetesen anonim – de a gyermek 18 éves kora után felfedhető – spermadonorral, de immár egészségpénztári támogatással. Lazít a törvény a béranyaság kérdésében is, két nőnemű partner esetében ugyanis megengedi, hogy az egyik fél mesterségesen megtermékenyített petesejtjét a másik hordja ki. Így egyikük genetikai, másikuk szülőanyának fog minősülni. Mivel saját költségén, engedékenyebb országok magánklinikáin eddig is sok nő élt a lombikprogrammal, ez a változás nem jelent valódi áttörést, viszont tovább növeli az apátlanul születő gyerekek számát. Mindezt annak ellenére, hogy az ENSZ gyermekjogi chartája szerint a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy szüleiket lehetőség szerint ismerjék és velük nevelkedjenek.
A törvény azonban ennél sokkal tágabb kérdéskört szabályoz, alapjaiban új bioetikát fogalmaz meg – amiről szinte nem is hallani a nők reprodukciós szabadságát ünneplő beszámolókban.
Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.
Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.
Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.
Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:
a Szemle.hu csapata
Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot
Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket
Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján
Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból