Babakutatások: Nem „üres lapként” jövünk a világra

Forrás: Képmás | Szemlézés időpontja: 2021. január 22. 13:50

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Sokáig úgy hittük, hogy „üres lapként” jövünk a világra, arra várva, hogy ezt az üres lapot megtöltsük tudással és tapasztalatokkal. Az utóbbi évtizedek tudományos kutatásai szerint ez ilyen formában nem igaz. Csecsemőként nem a semmiből kezdjük el a tudásunkat felépíteni, hanem léteznek olyan örökölt alapinformációk bizonyos szabályszerűségekről, különlegesen hatékony tanulási mechanizmusok, amelyekkel világra jövünk. Dr. Forgács Bálinttal, az ELTE Babalabor kutatójával beszélgetünk.

– A babakutatások érdekessége abban rejlik, hogy a csecsemőknél meg tudjuk vizsgálni azt a pillanatot, amikor még kevés lehetőség adatott a tanulásra, tehát a tudásnak, amivel egy baba rendelkezik, öröklött képességnek kell lennie. A babakutatás egy olyan terület, ahol több tudományág ér össze: a fejlődéspszichológia, amely azt kutatja, hogy miként gondolkodunk, hogyan ismerjük meg a világot; a kognitív idegtudomány, amely azzal foglalkozik, hogy az agy miként dolgozza fel az információkat; illetve a filozófia, amely azt a kérdést feszegeti már évezredek óta, hogy mi határozza meg az emberi természetet: az öröklés vagy a környezet.

– Igaz, hogy Budapest a babakutatás szempontjából az elmúlt évtizedben fontos szerepet töltött be?

– Igen, ez a különleges helyzet elsősorban annak köszönhető, hogy a kognitív pszichológia területén erős szellemi bázis alakult ki az 1980-90-es években, Pléh Csaba pszichológusnak köszönhetően. Az ő nagyhatású szemináriumai nyomán erősödött meg a budapesti kognitív iskola, az ő munkatársai tudására épültek a babalaborok. Később ezek a tanítványok, munkatársak nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi babakutatás meghatározó alakjai lettek. Az első babalabor az MTA keretein belül alakult, ezt követte a CEU világszínvonalú babalaborja Gergely György és Csibra Gergely vezetésével, amellyel nagyjából egyidőben alakult meg az ELTE Babalabor Király Ildikó vezetésével, ahol jelenleg én is dolgozom. Sok szeretettel várjuk az érdeklődő családokat, mert nincs mindig elég résztvevőnk. A lezárások alatt a labor egyelőre nem üzemel, de regisztrálni mindenképp érdemes a honlapunkon már most, és online kutatásaink is vannak.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot

Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket

Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból