Így újítaná meg a MOK az alapellátást

Forrás: HVG | Szemlézés időpontja: 2020. június 1. 11:54

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

A működéstől a finanszírozásig megújítaná az alapellátás jelenlegi rendszerét a Magyar Orvosi Kamara frissen közzétett javaslata, amelyet a belügyminiszter kérésére vittek a napokban Pintér Sándornak. Egyetlen dolog viszont kimaradt belőle, és meglepő módon éppen az, ami miatt a belügyminiszter egyáltalán nekilátott az ágazat „átvilágításának”.

Negyvenhárom oldalas, belső felmérésekkel is alátámasztott javaslatcsomagot vitt pár napja a belügyminiszternek az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Kincses Gyula különböző részkoncepciókkal több alkalommal is járt az elmúlt hetekben Pintér Sándornál, aki magától a miniszterelnöktől kapott felhatalmazást az ágazat átvilágítására. A megbízásból többen az egészségügyért felelős emberi erőforrás miniszter meggyengülésére, sőt, küszöbön álló leváltására következettek, Orbán Viktor azonban hamar egyértelművé tette, hogy Kásler Miklós marad.

A MOK elnöke az elmúlt hetekben több alkalommal is beszélt a belügyminiszterrel folytatott találkozóiról, aki állítása szerint összességében arra várt választ a kamarától, hogy „a járvány után ugyanoda kell-e visszatérni, ahol voltunk, vagy más szervezetű ellátórendszerre kell a tapasztalatok birtokában áttérni?"

Ez utóbbi tapasztalatokat viszont - vagyis, hogy a kormány és az operatív törzs szerint mi működött rosszul a járványhelyzetben, és elsősorban min kellene javítani - igazából senki nem osztotta meg az érintettekkel.

Az biztos, hogy az orvosi kamara már a járványt megelőzően is átalakítást sürgetett, a márciustól eltelt időszak pedig - ahogy az már a Pintér Sándornak május elején küldött helyzetértékelésből is kiderült - csak ráerősített, hogy "az egészségügy járvány előtti szerkezete a rendelkezésre álló erőforrásokból csak a szakmai szabályok és minimumfeltételek folyamatos sérülése mellett tartható fenn."

Az új struktúrára vonatkozó elképzeléseit szerdán tette honlapján is közzé a MOK, néhol azonban a javaslatainál is érdekesebb, hogy miként látja a szervezet a magyar egészségügy aktuális állapotát.

A nem túl szívderítő helyzetleírás szerint az alapellátás működése mára valójában kudarc-történet, mert

• Még mindig az eseti, probléma miatti orvoshoz fordulás a jellemző a szűrésen és gondozáson alapuló preventív, ütemezett ellátásra alapuló gyakorlat helyett.
• Nem nőtt az elvárásnak megfelelően az alapellátás definitív ellátóképessége (vagyis, hogy a beteg a továbbutalása nélkül, a háziorvos segítségével gyógyuljon meg).
• A háziorvosi ellátás felszereltsége és tudásszintje finanszírozási, életkori és túlterheltségi okok miatt nem követte a technológiai fejlődést, sőt, relatíve egyre alacsonyabb lett.
• Az alapellátás individuális tevékenység maradt, nem lett általános az orvosi együttműködés, és a szakdolgozókkal támogatott teammunka.
• A lakosság nem élt a szabad orvosválasztás/váltás lehetőségével, nem alakult ki szolgáltatói verseny, ezért az ebből remélt minőségjavulás és betegorientált szemlélet elmaradt.
• A területet ma az elöregedés és a nagyrészt emiatt egyre gyorsuló ütemben növekvő orvoshiány uralja.

Utóbbi problémát mellbevágó adatokkal is illusztrálta a kamara: a magyar háziorvosoknak eszerint mindössze 2 százaléka fiatalabb 35 évesnél, 55 százalékuk pedig 60 év feletti, vagyis néhány éven belül vélhetően felhagy a tevékenységével. (A házi gyermekorvosoknál a korstruktúra még aggasztóbb, a helyzet az anyag szerint itt már a közeli jövőben tarthatatlan lesz.)

A betöltetlen praxisok száma már az utóbbi években is drámaian nőtt: míg 2014-ben „csak” 170, két évvel később már 234 üres háziorvosi praxis volt az országban, 2020 májusában pedig már 433.

A helyzeten az összefoglaló szerint nem segített, hogy a kormány 2018-ban 1,2 milliárd forintot szánt a háziorvosok letelepedésének támogatására, a legmagasabb elérhető támogatást pedig 20+4 millió forintra emelte. Ez a kezdeti segítség a MOK szerint ugyanis nem válaszolta meg azt a kérdést, hogy mit fog ott csinálni, miként tudja egy halmozottan hátrányos helyzetű, ezer fős praxisban szakmai képességeit modern műszerekkel kibontakoztatni a fiatal orvos, és hogyan tud családjának, gyermekeinek méltó életfeltételeket biztosítani.

Az orvoshiány nem minden: a megmerevedett struktúrák miatt a leírás szerint ott sem felel meg az ellátás a korszerű gyógyítás feltételeinek, ahol orvos éppen még van/lenne: az alapellátás működését többségében az évtizedekkel korábbi állapotoknak megfelelő, egy orvos-egy nővér alapú szakmai dolgozói struktúra jellemzi, a praxisoknak csak alig több mint 3 százalékában dolgozik egynél több orvos, és csak 1,8 százaléka alkalmaz második szakdolgozót.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot

Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket

Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból