Levetni az egyenruhát - Iskola járvány idején és után

Forrás: Magyar Narancs | Szemlézés időpontja: 2020. szeptember 20. 08:24

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

A szeptember közeledtével egyre inkább élesedett a kérdés világszerte: vajon hogyan indul vagy folytatódik az oktatás? Digitálisan, hagyományosan vagy valamilyen köztes formában? Érvek és ellenérvek sorolhatók mindegyik megoldás mellett a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a jóllét szempontjából.

A koronavírus-járvány miatt 188 országban zárták be az iskolákat, ezzel mintegy 1,6 milliárd gyerek, fiatal és családjaik életét alapvetően befolyásolva. Európa nagy részében (a Balkánt kivéve) az első hullámot sikerült lecsillapítani, de Amerikában vagy Afrikában nem, és a második hullám első jelei már látszanak az öreg kontinensen is. Ráadásul az iskolabezárásoknak ára van, ami most, a járvány első hullámának csillapodásával egyre nyilvánvalóbb. Csökkenő GDP, leterhelt szülők, növekvő egyenlőtlenségek, a kompetenciafejlődésben elmaradó tanulók. A mérleg másik serpenyőjében a járvány okozta megbetegedések és halálesetek csökkentése van.

Az iskolák működtetésének egészségügyi kockázatai az eddigi adatok tükrében a gazdasági, társadalmi, pszichés károkhoz képest kisebbnek tűnnek. Az elérhető egészségügyi mérések alapján a gyermekek, különösen 10 éves kor alatt, kevésbé betegszenek meg, mint a felnőttek, és úgy tűnik, kevésbé is fertőznek. Azokban az országokban, ahol újra kinyitottak az iskolák (Hollandia, Dánia, Finnország stb.), az intézményekben általában nem alakultak ki járványgócok (Izraelt kivéve). Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ezekben az országokban sikerült leszorítani a járvány terjedését (száz­ezer lakosonként kevesebb mint napi egy új eset). Ahol ez nem sikerült, például Szerbiában, az iskolák megnyitásának jóval nagyobb a kockázata – ezért ott csak az alsó tagozaton indul be a tantermi oktatás szeptembertől.

Gazdasági téren már rövid távon is jelentkezik annak a hatása, hogy a távoktatás miatt a szülők több energiát kénytelenek gyermekeik tanulásába fektetni. Egy hosszú karantén ronthatja a szülők munkaerőpiaci helyzetét, különösen a hagyományos családi munkamegosztásban a gyerekfelügyeletet ellátó nőkét. A hátrányos helyzetű családok pedig még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, hiszen fizikai munkakörökben nincs lehetőség home office-ra váltani, így esetükben egy elhúzódó iskolabezárás nagyban növeli a munkanélkülivé válás veszélyét.

A jólléti hatások közt említhetjük az iskolai ingyenes étkezés elmaradását a hátrányosabb helyzetű tanulók körében, de a kényszerű otthonmaradással a szülőkre háruló nagyobb stressz is károsan érinti a gyerekeket. Ennek legszomorúbb megnyilvánulása, hogy világszerte megnövekedett a családon belüli erőszak a járvány következtében. A bezártság és a barátok hiánya miatt vannak arra utaló jelek, hogy a gyerekek mentális és fizikai egészsége is rosszabbodhatott. A társas kapcsolatok különösen fontosak a gyerekek számára, akik az érzelmi intelligencia fejlődésének igen érzékeny és fontos periódusában vannak, így a felnőttekhez képest náluk a bezártság negatív hatásai megsokszorozódhatnak.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot

Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket

Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból