Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból

Forrás: egy. | Szemlézés időpontja: 2021. február 22. 08:19

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Kisgyerekként sokat jártam mamával a falusi templomba. De akkoriban az még másmilyen volt. Nem az épület, nem a falak, nem a freskók, hanem az egész volt más. Nekem a templom olyan tiszta, akár a hóval borított falu. A benne lévő melegség pedig olyan, mint a szánkózó gyerekek pírja, akiknek szeme csillog, lelke kacag, legyen bármilyen hideg körülötte.

Emlékszem, ahogyan pénteken készültünk mamával az esti misére. A második harangszókor indultunk el az öt-tíz perces útra. Mama fekete kabátban volt, bundacsizmában, fején kendővel. Olyan különös, varázslatos illata volt a kabátjának… templomillata. Ahogy a hóban lépdeltünk, sorra nyíltak a kapuk az utcán és az illatos fekete kabátok és kendők egyre szaporodtak. Mindenki szeretettel köszönt mindenkinek, de egy-két kérdésen túl nagyobb beszédbe nem elegyedtek. Ez nem az az idő volt, most a templomba mentünk, a Jóistenhez, a csöndbe, az énekekbe, a harangszóba, fel a Mennyekbe.

A domboldali lépcsősoron egy keskeny csapást korábban lesepertek, fahamuval felszórták, hogy kevésbé csússzon, s oldalt mécsesek világítottak kifelé a templomig. De szerettem ezt az utat! A szeretet csendjében tettük meg utolsó lassú, méltóságteljes lépteinket. Aztán a fenyők mögül a lépcsősor tetején felragyogott a templom.

Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.

Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.

Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.

Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:

a Szemle.hu csapata