Miért nem egyszerűen „zöld” a pápa? – A teremtésvédelem fontossága

Forrás: Képmás | Szemlézés időpontja: 2020. szeptember 26. 16:25

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

A Föld, a mi bolygónk: szabad, ősi, mind ismerjük, mind szeretjük a magunk módján, mind sokat köszönhetünk neki. Most mégis könnyűszerrel „elsétálunk mellette”, miközben jobban éhezi a figyelmünket és segítségünket, mint valaha. A természetvédelem és a teremtésvédelem két külön fogalom, indíttatásukban és eszközeikben van különbség, de mindkettő egy célt szolgál: védi a bolygónkat. Hogy mitől és milyen módon, erre kerestünk választ.

Naponta csak 25 liter víz, ennyi jut Fokvárosban egy embernek – legalább is ezt állítja a „Ha elfogy a víz – Nulladik nap Fokvárosban” című dokumentumfilm, amely a dél-afrikai országra jellemző vízhiányt tárja elénk. Xantus Áron alkotása 2018-ban debütált a hazai művészmozikban, és mint egy érzékenyítő film söpört végig a világon. A jelenségre azonban nem csak a tehetséges rendező figyelt fel. Újságírók hada kezdett őrült repülőjegy-vásárlásba, hogy maguk tudósítsanak a helyzetről, és ezzel jelentős bajt hoztak a helyiek fejére. Hagyján, hogy a hosszú repülőúttal nem örvendeztették meg a Földet, de az egyébként korlátozott vízmennyiségből is kimerték a magukét. Az eset jó példa arra, miként gondolkodunk a Föld védelméről, milyen ambivalens és paradox módokon hajlunk a tevékeny cselekvés irányába. A fentiekben is tisztán látszó kettősség hűen tükrözi a ma emberének hozzáállását a környezetvédelemhez. Ugyanez igaz a teremtésvédelemre is!

Az Egyház ugyan évről évre határozottabban biztatja a híveket a teremtett világgal kapcsolatos szemléletmód-váltásra, egyelőre mégsem beszélhetünk jelentős páli fordulatról. Ennek hátterében pedig a konkrét cselekedetek alacsony száma és a környezetvédelem–teremtésvédelem közötti fogalomzavar áll. Míg sokan ódzkodva figyelik, hogy szélsőséges csoportok tagjai miként lépnek fel a környezetet terhelő fogyasztói társadalom ellen és láncolják magukat egy fához, mások kritikai attitűdöt nem ismerve csatlakoznak a végletes gondolkodású csoportokhoz – noha utóbbi kétségkívül a jobbik rossz.

„Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy a környezetvédelem a természetet terhelő káros hatások ellen harcol, mint a légszennyezés, zajszennyezés, illetve a víz és föld szennyezése hulladékkal, és még sorolhatnánk. Ebből következik, hogy a fogalom az utóbbi öt évtizedben valóságos politikai mozgalommá nőtte ki magát. Ezzel szemben a teremtésvédelem, a teremtett világ megóvásán dolgozik. A vatikáni forrású dokumentumok már 1971-ben megnyilatkoztak a teremtésvédelem jegyében, csak épp ez kevesebb figyelmet kapott” – kezdi a beszélgetést Nemes Gábor Laudato si’-animátor, aki nap mint nap azért dolgozik, hogy Ferenc pápa 2015-ben megjelent Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikáját ismertesse, cselekvésre buzdítson, és maga is tevékenyen lépjen, miközben Magyarországon koordinálja a teremtésvédelem mozgalmát a Laudato si’ szellemében.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot

Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket

Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból