Nem a gólya hozta – Most akkor könnyebb vagy nehezebb lesz az örökbefogadás?

Forrás: Újváros | Szemlézés időpontja: 2020. december 4. 18:24

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Attól függ, kinek; teljesen más az útjuk ugyanis azoknak, akik újszülött gyermekre várnak, illetve azoknak, akik elfogadóbbak, netán nevelőszülői sorsukat alakítanák örökbefogadóira. Cikkünk a törvényi változásokat összegzi közérthetően.

Ma Európában minden ötödik, gyermekvállalást tervező pár „párkapcsolati meddőnek” számít, ami azt jelenti, hogy az érintettek egyike vagy mindketten egészségügyileg tartósan képtelenek arra, hogy természetes úton nemzzenek utódot, ezért az örökbefogadás kérdése természetszerűleg kerül egyre inkább a figyelem középpontjába, hisz a lombikprogramon vagy más típusú orvosi segítségen kívül ennek a gyermekvállalási formának is egyre több érintettje van, illetve lesz.

Magyarországon a 2010-es évek derekára úgy tűnt, hosszú időre kirajzolódtak az örökbefogadás kontúrjai. Miután 2000-től 2013-ig folyamatosan csökkent az évenkénti örökbefogadások száma (949-ről 726-ra), számos, az örökbefogadás útjában álló bürokratikus akadályt megszüntettek, így az adoptálások száma növekedni kezdett, 2019-ben már 1052 végződött sikeresen. Az utóbbi hónapokban azonban két alkalommal is változtattak a jogalkotók a 2014 óta hatályos, pozitív hozadékú szabályokon , és küszöbön áll egy harmadik törvénymódosítás is, az érintettek így joggal érezhetik magukat elveszve a paragrafusdzsungelban.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot

Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket

Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból