"Nem tudok gyógynövényekről beszélni anélkül, hogy ne beszélnék az istenkapcsolatról"

Forrás: egy. | Szemlézés időpontja: 2020. október 21. 15:39

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

A mindenség lényege az egyszerűségben van, a mai ember legnagyobb problémája ugyanakkor, hogy túlbonyolítja az életét, hiányzik belőle a könnyedség, aminek valódi megéléséhez viszont éppen a mindenséget kellene érteni. A finoman szólva sem könnyű feladatról Bódis Éva füvesasszonnyal beszélgettünk.

Visnyeszéplak egyik portájának tornácán a hirtelen hidegre fordult estében jól esnek a sparhelt tüzén főtt gyógyteák, no meg a tiszta vagy éppen gyógyfüves pálinkák. Napok óta a környék erdőit és mezőit járjuk, gyógynövényeket gyűjtünk, hogy aztán különböző formában feldolgozzuk őket. Innen nézve a világ hihetetlenül egyszerű, de ahogy elérjük az első aszfaltutat, hirtelen minden mégis sokkal bonyolultabbnak tűnik…

Mi jut eszedbe arról: gyógynövény?

Nem tudok gyógynövényekről beszélni anélkül, hogy ne beszélnék a mezítláb járásról, a táplálkozásról, vagy éppen az Istenkapcsolatról. Nem tudok kizárólag mondjuk a cickafarkról vagy az orbáncfűről beszélni, mert ezek önmagukban – bocsánat minden cickafarktól és orbáncfűtől – teljes mértékben jelentéktelenek, hogy ha az ember nem látja az egészet.

Ha az élet bármelyik területén a lényegi dolgokat kutatjuk, szeretnénk megérteni a valódi teljességet, érdemes minél régebbre visszamenni az emberiség történetében és kultúrájában. A mai világ elképesztő mértékben elrugaszkodott a természettől, az észszerűségtől. Ha valaki viszont veszi a fáradtságot, hogy leüljön, és kicsit végiggondolja, hogy mi is tartotta meg a régi korok emberét, azért elég hamar eljut oda, hogy itt bizony evidenciák vannak, amit hívhatunk akár józan paraszti észnek is.

Az viszont kortól és tértől független.

Abszolút, hiszen ránk is pont ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint öregapáinkra. Az, hogy kicsit most „ózonlyukabb” a helyzet, az tény, de ettől még az alapok ugyanazok. Az elmúlt 50 évben úgy gyorsult föl, alakult át a nyugati civilizáció életvitele, amihez egyszerűen nem tud alkalmazkodni a szervezetünk. Testünk egy zseniálisan összerakott rendszer, minden körülmények között a gyógyulásra törekszik, és ha hagyjuk, akkor ezt meg is csinálja.

Hogyan tudjuk békén hagyni?

Nem szeretem ezt a szót, de próbáljunk stresszmentesen élni. Az a mennyiségű információ, amit a nyugati társadalom embere folyamatosan akaratlanul kap, egyszerűen szétégeti az idegrendszert, miközben a beérkező ingereket szerencsétlen szervezet folyamatosan próbálja feldolgozni, értelmezni, helyére tenni. Szintén nagyon fontos, hogy próbáljunk olyan táplálékot fogyasztani, amely valóban segíti szervezetünket, nem pedig újabb kihívást jelent számára.

Lehet a jelen kor emberének olyan alternatívát és megoldást kínálni, amit ő egyrészt el tud fogadni, másrészt nem a társadalommal való teljes szembefordulást jelenti?

A mai urbanizált társadalom számára valószínűleg nem tudok erre a kérdésre megfelelő és szimpatikus választ adni. Egy kedves öreg barátnőm mondta, hogy a mai ember is arra vágyik, mint a szűzlány: akarja, de csak mértékkel, és legyen jó a dolog, de ne legyen belőle gyerek.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Egy hétéves diák feltette a térképre Magyarországot

Down-szindrómás játékbabák tehetik elfogadóbbá a gyerekeket

Nagyon magas a fertőzöttség Budapesten a fővárosi szűrés adatai alapján

Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom - Gyerekkori emlékek a templomból