"Ha most nincs radikális irányváltás, 2030-ra vége lesz a ma ismert világnak"

Forrás: napi.hu | Szemlézés időpontja: 2020. augusztus 12. 13:42

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Nem pusztán Douglas Adams irodalmi privilégiuma a holisztikus látásmód, amely leginkább azt feltételezi, hogy egy problémát valóban minden lehetséges irányból és szereplővel együttműködve kell tudni és akarni feldolgozni. Munkácsy Béla régóta tudja, hogy ez a módszer az energiagazdálkodásban is működik. Az Energiaklub kutatóját a Napi.hu leginkább a magyar energetikai távlatokról kérdezte.

- Mivel magyarázza, hogy az eddig diplomatikusan nyilatkozó Kaderják Péter energetikai államtitkár a minap nyilvánosan, azzal "tette helyre" az Energiaklubot, hogy önöknek az a missziójuk, hogy atomenergia-ellenesek legyenek, és a szélenergia mellett érveljenek, de ez a kormányt nem érdekli, mert ez nem eléggé szakmai álláspont.

- Nem ismerjük annak a történetnek a részleteit, de én nem is éreztem ezt a pár mondatot olyan nagyon drámai állásfoglalásnak. Ami az Energiaklub szemléletmódját, vagyis a helyi erőforrásokra támaszkodó fenntartható energiagazdálkodást illeti: az a jelenlegi nemzetközi élvonal által képviselt fősodor. Nem csak én mondom ezt, néhány éve, még energetikai kutatóközponti vezetőként osztotta ezt a véleményt maga az államtitkár is; akkor még együtt szálltunk síkra az új, nyilvánvalóan csak gazdaságtalanul működtethető atomerőmű építése ellen.

- Rendben, akkor ugorjunk vissza a saját szakmai története elejére - csak hogy érzékelni lehessen: nem tegnap jött rá, hogy "szereti a szélenergiát". Mióta foglakozik ezzel a területtel?

- Az ezredfordulóig kell visszaugranunk akkor, mert azóta foglalkozom ezzel a témával alaposabban. Azóta, hogy a szélenergiából és annak a területi aspektusaiból írtam a doktorimat. E munka egyik állomásaként, 2003-ban részt vettem részt egy kifejezetten energiatervezéssel foglalkozó képzésen, az Oslói Egyetemen. Nagyon intenzív két hónap volt, reggeltől-estig, lépésről-lépésre vezettek be minket abba a világba, amivel idehaza azelőtt hírből se találkoztam. Ott vált világossá számomra, hogy az energiatervezés nem csupán annyi, hogy jól felkészült energetikus mérnökök összeállnak, és létrehoznak valamiféle rendszert, ami műszakilag működőképes. A mostani rendszer szerte a világban ilyen, de mára kiderült, hogy a működtetésének következményei társadalmi és környezeti szempontból egyaránt elfogadhatatlanok.

Oslóban az energiatervezés képzésünk vezetője egy kultúrantropológus volt, a nemrég elhunyt kiváló kutató, Hal Wilhite. Az, hogy egy társadalomtudós eddig merészkedik, már önmagában döbbenetet vált ki itthon a szakmában, és jellemzően azt a reakciót, hogy a norvégok hülyék, az illető biztosan egy kókler, nem is ért az energetikához, és az egész csak egy vicc. Pedig a vicc valójában az, hogy az illető értett hozzá, sőt a rendszer egészét jobban átlátta, mint sokan, akik hazánkban ma szakértőnek gondolják magukat.

Az Oslói Egyetemen 20 éve felismerték, ami nálunk még ma is inkább sci-fibe illő megközelítés: az energetikában a fogyasztók a kulcsszereplők. Ha őket figyelmen kívül hagyjuk, akkor az egész rendszerrel nagyon csúnyán mellé fogunk lőni. Döbbenetes felismerés volt számomra az, hogy igenis: a társadalomtudósok nélkül ez a problémahalmaz nem megoldható.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Katasztrofális éve volt az utazási irodáknak, nyárra várnak jelentős javulást

5 éve tanár vagy? Téged is utolért a szakmunkás minimálbér

Így autózunk majd tíz év múlva az ígéretek szerint

Palkovics: Békéscsaba és Gyula lehet a magyar repülőgépipar központja