Magyarország a közepes jövedelem csapdájában

Forrás: Qubit | Szemlézés időpontja: 2021. február 19. 05:37

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

A kelet-közép európai régióban a 2010-es évek elejére egyre világosabbá vált, hogy a külföldi működőtőkére alapozott felzárkózási modell (foreign direct imvestment, FDI) kifulladóban van. Ennek első komoly jele a 2008-ban kezdődő pénzügyi válságot követő időszakban volt – a korábbiakhoz képest az FDI-áramlás globálisan jelentősen visszaesett. Szintén a fejlődés korlátja lehet, ha egy ország tartósan az értékláncok alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységeire specializálódik, és az értéklánc alján, egyszerű összeszerelő üzemként működik. Mindezen túl az Európai Unió 2006-os állásfoglalásában, az Ipar 4.0-ban megfogalmazott újítások, a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció térnyerése egyre kevésbé teszi szükségessé a hatékonyságra és az olcsó munkaerőre alapozott FDI-áramlást.

A különböző fejlettségi szinteken eltérő tényezők járulnak hozzá a versenyképességhez. A közepes jövedelem csapdájából való kilábalás olyan átmenetet feltételez, amikor a költségalapú versenyképességről egy ország átáll az innováció- és minőségalapú versenyképességre.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Katasztrofális éve volt az utazási irodáknak, nyárra várnak jelentős javulást

5 éve tanár vagy? Téged is utolért a szakmunkás minimálbér

Így autózunk majd tíz év múlva az ígéretek szerint

Palkovics: Békéscsaba és Gyula lehet a magyar repülőgépipar központja