eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Szakértő: Erdogan népszerűtlensége állhat a Hagia Sophia-ügy hátterében

Török belpolitikai okai lehetnek annak, hogy a népszerűségéből sokat vesztő Recep Tayip Erdogan elnök mecsetté nyilvánította az eddig nagyrészt múzeumként működő Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát, majd muzulmán mecsetet – mondta az InfoRádiónak Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője.

A Hagia Sophia eddig a vallások és a kultúrák közötti béke szimbólumának volt tekinthető – fogalmazott Tarik Demirkan török újságíró az InfoRádiónak. Emlékeztetett, az épület mintegy ezer éven át az egyik legfontosabb keresztény templomként működött, majd 1453-ban, Isztambul elfoglalásával török kézbe került, és dzsámi lett belőle. Ezt követően, 1934-ben – Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére – múzeummá alakult,

az új status quo révén pedig mindkét vallás számára fontos szimbólummá válhatott,

lehetővé téve a nyugati irányultságú Törökország beilleszkedését.

Attól még, hogy múzeummá változott, a török emberek számára egyben megmaradt dzsáminak is, tette hozzá Tarik Demirkan, ugyanis a Hagia Sophia bizonyos részein lehetőség volt továbbra is a muszlim hitet gyakorolni, az épület négy minaretjén keresztül a napi ötszöri imára hívás pedig az elmúlt nyolcvan évben szünet nélkül elhangzott. Emiatt

az újbóli mecsetté nyilvánítása nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás Erdogan részéről,

jelezve, hogy „mi vagyunk az úr a török földön” – vélekedett az újságíró.

Megjegyezte: a török elnök számára meglehetősen nehéz a hatalmát fenntartania, ugyanis az elmúlt évek során Törökország gazdasága nagyon megromlott, amit a koronavírus-járvány még tetézett. Az infláció és a líra értékvesztésének foka, valamint a munkanélküliség drasztikus emelkedése odáig fajulhat, hogy

a következő években komoly veszélybe kerülhet Erdogan pozíciója

– tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg 34 százalék körül van a támogatottsága, de a szélsőjobboldali kormányzó párttal együttesen sem éri el a 45 százalékot. Tehát egy olyan húzásról van szó Recep Tayip Erdogan részéről – magyarázta a Türkinfó főszerkesztője –, ami esetlegesen fokozhatja a hívei körében a támogatottságát.

A Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása elleni keresztény világ tiltakozása természetesen jól jön a török elnöknek, a konfliktusgerjesztés, hogy Törökország a nyugati, illetve keresztény világgal szembekerül, olyan tényezőként hathat, hogy egyfelől felrázhatja a saját táborát, miközben az ellenzéki oldalról is sok támogatóra lelhet, vagyis

egyértelműen jól jön számára a nyugati világból érkező kritika

– fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Többet árt, mint használ, ha nem megfelelően működtetjük a klímát

Többet árt, mint használ, ha nem megfelelően működtetjük a klímát

A hőmérsékleti beállítások mellett a klímaberendezések tisztítására és az egyes helyiségek rendszeres szellőztetésére hívta fel a figyelmet Noszek László főorvos. A Kistarcsai Flór Ferenc Kórház Fül-Orr-Gégészeti Osztályának vezetője az InfoRádióban elmondta: ha a környezetünkben megjelenő allergéneket felkavarja a berendezésekből kiáramló levegő, fokozódhatnak a panaszok, és akár asztmás roham is kialakulhat az érzékenyebb embereknél.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Együttműködik Japán és Brazília

Együttműködik Japán és Brazília

A japán miniszterelnök brazíliai látogatásán a két ország megállapodott pénteken abban, hogy együttműködve fokozzák erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben és az Amazonas-vidéki esőerdők védelmében, amihez Tokió anyagilag is hozzájárul. Kisida Fumio és Luiz Inácio Lula da Silva aláírt egy Zöld Partnerségi Kezdeményezés című, átfogó együttműködési megállapodást az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről és olyan környezetvédelmi célokról, mint például az erodálódott mezőgazdasági területek helyreállítása, az erdőirtás megakadályozása és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. május 4. 15:40
×
×
×
×