„Az istenorca hordozói nem gyűlölködhetnek egymással.” (Schweitzer József)
Az Asztali beszélgetések sorozatnak több mint tíz évre nyúlik vissza a kapcsolata a Petőfi Irodalmi Múzeummal. Nagyra becsültük, hogy olyan szellemi közösségben tudjuk a párbeszéd kultúráját képviselni, mint amit a PIM munkatársai és a PIM-ben őrzött és ápolt hagyatékok, az ottani kiállítások képviselnek.
Alulírott Galambos Ádám mint az Asztali beszélgetések sorozat ötletgazdája és szervezője nem tudok azonosulni Demeter Szilárdnak az Origón megjelent, majd visszavont nyilatkozatával, valamint a visszavonás stílusával. Ez a megnyilvánulás nem fér bele a magyar, az európai és a keresztény kultúrába. A gyűlöletkeltés, a relativizálás nem járható út. (Ezt a XX. században volt lehetőségünk bőven megtanulni.) Ezért becsülöm sokra a PIM munkatársainak nyilatkozatát csakúgy, mint a Litera szerkesztőségének bölcs és lényegre törő megfogalmazását: „Auschwitz nem hasonlat és nem parabola.” A magyarországi felekezetek 1994-ben kiadott ökumenikus nyilatkozata pontosan fogalmaz: „A Holocaustot – a Szentírás tanítása alapján – mindnyájan égbekiáltó bűnnek tartjuk. Olyan bűnnek, ami megterheli történelmünket és közösségeinket, és a megemlékezésen túl az engesztelés kötelezettségét sürgeti.”
Ugyanakkor elhatárolódom minden olyan nyilatkozattól is, amely Demeter Szilárd írásán felbuzdulva további gyűlöletet szít. Mert a XXI. században a fasizmus és a sztálinizmus sem lehet hasonlat és nem lehet parabola.
Nem azonosulok Schein Gábornak a 444-en megjelent azon félrevezető kijelentéseivel sem, aki többek között a keresztény felekezeteken kéri számon az azonnali megszólalást, s maga kívánja eldönteni, hogy ki hisz a Messiásban. Minden ilyen szó éppen az általa oly nagyra becsült nyelvet lehetetleníti el. A keresztény felekezetek e téren tanúsított felszólalásait és nyilatkozatait most nem részletezem, csupán két felszólalást említek: „Aki keresztény, nem lehet antiszemita, nem lehet idegengyűlölő” – fogalmazott Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát, római katolikus püspök, míg Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök éppen a jézusi tanítást képviselve zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen. Ezek és az ehhez hasonló kijelentések a keresztény felekezeteken belül akkor is élnek, ha a felekezetek vezetői nem adnak ki nap mint nap nyilatkozatot az antiszemitizmus, a lopás, az idegengyűlölet, a szegények melletti kiállás, a felebaráti szeretet vagy az irgalmasság kérdéséről.
Karl Barth protestáns teológus vallja, hogy „két monológ nem egyenlő egy dialógussal” – halkan, de hozzáteszem: esetünkben jelentősen több másokat sértő monológ sem egyenlő az értékek képviseletével. Az érdekképviselet, a szabad és önálló vélemény más, ennél jelentősen egyetemesebb lábakon áll. A közbeszéd akkor válhat újra értékek mentén zajló dialógussá, ha az nem a másik megsértésén, a meglehetősen gyorsan múló pártpolitikai érdekeket kiszolgáló, nemegyszer (nem a szólásszabadság korlátozása miatt, hanem saját morálunk, emberségünk érdekében) megengedhetetlen hangnemű, következetlen kijelentéseken alapul, hanem a másikat figyelembe vevő, tolerancián alapuló, a testvérszeretet eszméjét képviselő világos hangon nyilvánul meg.
A szavak ereje épp akkor devalválódik leginkább, ha értékes szavainkat lejáratjuk, és markáns véleményünket nem örök eszmék mentén, alázattal, hanem múló érdekek mögé felsorakozva, következetlenül képviseljük.
Hiszek az őszinte bocsánatkérés gesztusában, a konzekvenciák levonásában és a megbocsátás erejében. Hiszem, hogy eljuthatunk a szavak újbóli igaz erejéig, a sokszínűségünkből adódóan különböző megközelítésű, de méltó beszédig. Addig is érdemes megfogadnunk Edith Stein tanácsát: „Ne fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”
2020. december 1.
Az Asztali beszélgetések estjei közül jó néhány megtekinthető a Literán is. Ilyen a Pilinszky János üzenetei – beszélgetés Jelenits Istvánnal, Szabó T. Anna és Váli Dezső disputája, valamint az „Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós című beszélgetés Ferencz Győzővel.
