Valójában nem rendőrök, hanem a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai vadászhatnak majd márciustól azokra az orvosokra, akiknél felmerül a gyanú, hogy hálapénzt fogadnak el vagy kérnek a betegektől (a Büntető törvénykönyv szerint a hálapénzt adó beteg is büntethető, de az NVSZ csak az orvosokat ellenőrzi, azt még nem tudni, hogy a betegekkel szemben ki jár majd el). Azt, hogy márciustól az NVSZ megbízhatósági vizsgálatokat végez majd az orvosok körében, Samu Attila dandártábornok, a Belügyminisztérium sajtófőnöke nyilatkozta az Inforádiónak. Erre az NVSZ-nek joga is lesz, miután az állami szférában dolgozó orvosok egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak majd.

Az NVSZ egyfajta belső elhárításként működik: a rendvédelem, a polgári titkosszolgálatok, bizonyos közigazgatási szervek, kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, állami tisztviselők körében járnak el az “envéeszesek”. Jellemzően olyan ügyekben, amikor felmerül, hogy az általuk védett területeken dolgozók közül valaki korrupt vagy bűnözőkkel játszik össze, akkor az NVSZ dolga a felderítés.

Korrupt rendőr = hálapénzt elfogadó orvos

Az NVSZ tehát nem rendőrség, hanem titkosszolgálat, amely filozófiáját tekintve a védelemre, az “őrök” őrzésére fókuszál. Az őrzés alatt védelmet értenek, hiszen például egy korrupt rendőr az NVSZ által védendő rendőrség egészét veszélyezteti, de ugyanez igaz egy korrupt hivatalnokra is. Ezért az NVSZ belső kommunikációja is az, hogy nem a tisztességes állami dolgozók ellen van, hanem a védelmükben, és akiknek félnivalójuk van velük szemben, azok a becstelen, korrupt emberek. A kormányzat ezzel egy szintre hozza azt a rendőrt, aki kenőpénzért cserébe eltekint egy szabálysértéstől, vagy egy hivatalnokot, akit valaki lefizet valamilyen előnyért cserébe, és az orvost, aki hálapénzt fogad el egy szolgáltatásért, amiért amúgy az államtól fizetést kap.

MTI / Kovács Tamás

Mi sem mutatja jobban Pintér Sándor belügyminiszter keze nyomát az egészségügyön, mint az, hogy az évtizedek óta a magyar egészségügyi rendszerbe beépült és annak szerves részévé vált hálapénz nem hivatalos intézményét rendvédelmi, titkosszolgálati módszerekkel akarja megszüntetni. Az NVSZ ugyanis kifejezetten Pintér második belügyminisztersége alatt vált azzá, amilyennek most ismerjük.

Magát a szervezetet kilenc évvel ezelőtt hozták létre, a belügy pedig szereti sikertörténetnek beállítani a szervezet eddigi ténykedését. Tény, hogy az NVSZ kulcsszerepet játszott például az egykori diszkópápával, Vizoviczki Lászlóval összejátszó rendőri vezetők leleplezésében, ahogy a kilencvenes évek egyes alvilági leszámolásainak felderítésében is. A szervezet vezetője az a Bolcsik Zoltán, aki elég megosztó személyiség a rendőrök körében: ő volt az, aki a félresikerült móri nyomozást vezette, egy időben pedig a Nemzeti Nyomozó Irodát irányította. Utána Veszprémbe került, de miután Pintér lett a belügyminiszter, újra magas polcra került: 2011-ben a miniszter őt bízta meg az NVSZ létrehozásával.

Bizonyos helyzetekben nem életszerű

Az NVSZ nemcsak nagyszabású felderítéseket visz, telefonlehallgatásokkal, titkos megfigyelésekkel vagy akár titkos házkutatásokkal, hanem “aprómunkát” is - ezek közé tartoznak az úgynevezett kontaktusos megbízhatósági vizsgálatok. Ilyenkor az NVSZ munkatársai olyan életszerű helyzetet teremtenek a célszemélynek, hogy el kell döntenie: korrupt lesz vagy becsületes marad, például elfogadja-e a kenőpénzt vagy sem. Ilyen életszerű helyzet például az, ha egy magát sofőrnek álcázó NVSZ-es le akarja fizetni a vele szemben intézkedő rendőröket. Ha a rendőrök ebbe belemennek, már bajba is kerültek. A megbízhatósági vizsgálat során ugyanis az NVSZ-es munkatárs titokban kép- és hangfelvételt készít, ami perdöntő a bizonyítási eljárás során.

Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat első embere

Nemzeti Védelmi Szolgálat

A gyakorlatban tehát a jövőben bármelyik orvos azon kaphatja magát, hogy egy betege, akitől hálapénzt fogad el, valójában az NVSZ munkatársa, aki tőrbe csalja őt. Csakhogy nagyon más egy rendőr, aki egy számára teljesen ismeretlen ember igazoltatásakor fut bele az NVSZ-be, vagy egy határátkelőhelyen dolgozó korrupt vámos, és más egy orvos, akinek a betegeivel legtöbbször nem egy-két percet találkozik. Az orvosokkal szemben egy megbízhatósági vizsgálat legfeljebb azoknál az orvos-beteg találkozóknál lehet eredményes, ahol ez a kapcsolat rövid ideig tart. Az például kevésbé életszerű, hogy egy több kezelés alatt álló súlyos beteg a kezelések, műtétek végén leplezze le az őt kezelő orvosát. Azokról az esetekről nem is beszélve, amikor az orvosokhoz ismerősök ajánlása alapján kerül be az egyébként jól leinformálható beteg.

Az adóellenőr, akinek a fenekébe nyúltak

Persze a megbízhatósági vizsgálathoz hasonló extrém esetek eddig is adódtak, és ehhez nem kellett a titkosszolgálat sem, elég volt az adóhivatal. Néhány éve az adóhatóság ellenőrei egy magánorvosnál jártak “próbavásárláson”. Az anya és lányaként bemutatkozó nők (akik valójában kollégák voltak) közül a fiatalabbik azután mutatta fel NAV-os igazolványát, hogy az orvos - a kolléganője jelenlétében - a fenekében “turkált”. Tehát ha a NAV ellenőrei bevállalták ezt, valószínűleg az NVSZ munkatársai sem lesznek szívbajosak.

A megbízhatósági vizsgálatok hatékonyságát nehéz megállapítani. Amit tudni lehet, hogy 2018-ban 323 ilyen ellenőrzést folytattak le, azok eredménye alapján az NVSZ kilenc esetben tett feljelentést, és az eljárások alig három százalékában vált megalapozottá a gyanú, hogy a célszemély korrupt. Nem mellékes, hogy megbízhatósági vizsgálatot csak ügyészi jóváhagyással végezhet az NVSZ, és egy emberrel szemben mindössze háromszor egy évben. Ám egy ilyen vizsgálat elindításához elegendő az, ha az NVSZ-esek kapnak egy névtelen bejelentést arról, hogy XY kenőpénzt fogad el. (Ha objektív okok miatt nem jön össze a tervezett akció, akkor az nem számít egy alkalomnak az évi háromból.)

Több tízezer új "ügyfele" lesz az NVSZ-nek

Az orvosokra egy 50 fős csapat áll majd rá az NVSZ-en belül. Hogy ez sok vagy kevés? Összehasonlításképpen: a szervezeten belül több mint félezer ember dolgozik, tavaly év végén 565 fő, de arra nincsen adat, hogy a megbízhatósági vizsgálatokat eddig hányan végezték. (A szervezet nemrég kapott kétmilliárd forintot, többek közt létszámfejlesztésre és az úgynevezett Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására.)

Ha az orvosokat nem számítjuk, akkor eddig potenciálisan több mint 130 ezer ember kerülhetett az NVSZ látókörébe. 2018-ban több mint 56 ezer orvos szerepelt a nyilvántartásban, ami persze nem jelenti azt, hogy ennyien is dolgoznának orvosként. Az NVSZ mindenesetre márciustól csak azokat ellenőrizheti, akik egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak. Ők kizárólag az orvosok, ugyanakkor hálapénz nem csak az ő köreikben létezik, ápolók, betegszállítók is kapnak, de ezt kiszűrni az NVSZ-nek nem lesz lehetősége, legalábbis a jelenlegi törvények erre nem adnak lehetőséget.

Megkerestük a Magyar Orvosi Kamarát, hogy mi a véleményük a márciustól esedékes eljárásól, de közölték, hogy a Magyar Orvosi Kamara Elnökségének egyelőre nincs hivatalos információja a témával kapcsolatban.