A győri Frigyláda-szobor legendája

Valamikor a XVIII. század első felében élt egyszer egy Weingasser György nevű katona, akit házasságtöréssel és bigámiával vádoltak. A törvény szolgái üldözni kezdték, mire ő a győri jezsuitákhoz menekült, ami ma a bencés rendház Győr főterén. A várparancsnok persze hamar megneszelte hol bújt el a rosszéletű katona, és követelte a jezsuita rektortól, hogy adassa ki a szökevényt, ám az nem engedelmeskedett a parancsnak.

Erre a katonaság vesztegzár alá vonta az egész épületet, ami azt jelentette, hogy a jezsuiták nem jutottak sem ételhez, sem italhoz. A győri püspök, Sinzendorf Fülöp úgy döntött, védelme alá veszi Weingassert. Azt tervezte, hogy a közelgő Úrnapján fogja ezt megtenni egy körmenet során, ahol feltűnés nélkül ki lehet juttatni a rendházból a szökevényt, és átvinni a székesegyházba.

Fel is öltöztették a katonát ministránsruhába, aki így beleolvadt a körmenetbe. Ám hiába minden fortély, amikor a tömeg a Duna-kapuhoz ért, az ott álló őrség felismerte a bujkáló Weingassert, és rátámadtak. A nagy dulakodásnak az lett a vége, hogy véletlenül kiverték a püspök kezéből a monstranciát, amiben az Oltáriszentséget vitték, az pedig darabokra tört.

Szó szerint szentségtörés történt tehát, s akkora botrány lett belőle, hogy VI. Károly német-római császár (azaz III. Károly magyar király) azonnal elrendelte, hogy állítsanak emlékművet a Frigyláda ábrázolásával, hiszen Úrnapján Krisztus testét és vérét ünnepeljük, s ábrázolásakor általában a Frigyládát jelenítették meg. A szoborállításhoz szükséges költségeket a győri zsoldos katonák ellátmányából fedezték. A barokk szobor a Gutenberg téri talapzaton kapott helyet. A frigyládán dicsfénysugárban ül Isten báránya, az Agnus Dei. A legenda szerint a monstrancia összetört darabjait a lezárt ládába helyezték el, amit gondosan lezártak és az angyalok őrzik. Az 1731-ben készült szobrot Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervezte, a szobrász Antonio Corradini volt.

Fotó: facebook