Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel
Forrás: Magyar Kurír | Szemlézés időpontja: 2021. január 26. 18:39
Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.
A magyar embert a szív érzékenysége és az értelem intelligenciája jellemzi, ezt kell jól használnunk. A szív intelligenciája ugyanakkor nem akadémiai fokot jelent – vallja Várszegi Asztrik püspök, emeritus főapát. A bencés szerzetessel 75. születésnapja alkalmából beszélgettünk, melyet január 26-án ünnepel.
– Mit hozott otthonról, a családjából? Hogyan emlékszik a gyermekkorára?
– A gyerekkoromra visszagondolva gomolygó őszi felhőket látok. Ha manapság visszatekintek az életemre, leginkább hálát és örömöt érzek. Elsőként édesanyám szeretete és mosolya, édesapám sokoldalúsága, nagyszüleim bölcsessége, az általuk adott biztonságérzet jut az eszembe. A családommal kapcsolatban az élő hitet, a közös munkát és imádságot, a beszélgetéseket említeném elsőként. Örökségül kaptam tőlük az irodalom és az olvasás szeretetét. Nagymamám a szentek életét olvasta szívesen, nagypapámnak pedig a földrajzi jártassága volt tiszteletre méltó. Jól emlékszem, hogy amikor beteg voltam, mindig valamelyik nagyszülőm ült az ágyam szélén és mesélt nekem. A történelem valós ismeretét és szeretetét a családi történetekből szívtam magamba. Nagy hálát érzek a soproni bencés templomban szolgáló Linzer Szilárd iránt, aki többek között a gregoriánt is megszerettette velem. Összességében a családomtól az érzékenységet, az emberi kapcsolatok kultúráját és a kommunikáció fontosságát tanultam meg. Egyszer egy idős asszony odalépett hozzám, és azt mondta, adjon hálát az édesanyjának, mert sok mosolyt rejtett az Ön bölcsőjébe.
– Az iskoláira hogyan gondol vissza?
– Mivel otthonról nagy szeretetet hoztam magammal, könnyen átvészeltem az iskolás éveimet. Jártam óvodába, az általános iskolát pedig a soproni Petőfi téren végeztem, annak az épületnek az utódjában, ahol Liszt Ferenc kilencéves korában koncertezett. Bár édesanyám beíratott hittanra, nem sokkal később – ez már a diktatúra időszaka volt – a külső körülmények miatt abba kellett hagynom. Gyerekkori emlékem, hogy egyszer kikaptam édesanyámtól, mert elkéstem a feltámadási körmenetről. Sírva mondtam neki, hogy a tanító bácsi szándékosan tartott bent bennünket az iskolában, csak azért, hogy ne tudjunk elmenni. Tízévesen már sok minden érdekelt. Eszembe jut, amikor a rádióban hallgattam a közvetítést Rajk László temetéséről. Tudtam, hogy valami fontos történik.
Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.
Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.
Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.
Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:
a Szemle.hu csapata
Az MKPK Titkárságának közleménye
A győri Frigyláda-szobor legendája
Közös iszlám-zsidó-keresztény imahely épülhet Berlinben
Jöhet-e vallásháború Ázsiában, ha nem születik újra a dalai láma?