Beer Miklós: Attól függ a jövőnk, hogy tanulunk-e egymástól

Forrás: SZEMlélek értékmagazin | Szemlézés időpontja: 2020. október 22. 18:08

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

A nyugalmazott püspök egyszerre elégedetlen és reménykedő. A farizeusi reakciókon igyekszik mosolyogni, a szegényeket ajándéknak tartja a társadalom számára, a járvány pedig szerinte segíthet jobban odafigyelni embertársainkra.

– Bár sokfelől hallottam olyan hangokat, hogy a nem egyházi és nem konzervatívnak gondolt médiumok aligha fognak valaha pozitívan beszámolni a hit világáról, mintha a valóság rácáfolna erre. Nemrég például megszólaltatott téged az Index, pár napja a Telex is vezércikkben közölt videót egy Afrikából érkezett fiatal pappal. Nyitottabbá váltak volna az újságírók a vallási témák iránt?

– Kétségtelen, hogy sokkal több megszólalási lehetőségünk van a templomon kívül, mint évtizedekkel ezelőtt. Nem tudom, mi lehet ennek az oka, de egyre többször szólaltat meg bennünket, püspököket, papokat a nem egyházi média.

– Fabiny Tamás evangélikus püspök úgy tapasztalja, hogy ennek az érdeklődésnek vannak árnyoldalai is, miután bizonyos pártok és a velük kapcsolatban álló érdekcsoportok előszeretettel próbálják felhasználni saját érdekeik mentén az egyház képviselőinek megnyilatkozásait.

– Sokszor éreztem, hogy ha nem is direkt módon, de próbálnak akár egyik oldalra, akár másik oldalra besorolni, ezáltal a saját pozíciójukat egy kicsit erősíteni. Azt gondolom, ezen nem szabad meglepődni. Jó lenne – ez az eszményi állapot –, ha függetlenek tudnának lenni a politikától az egyházi megszólalásaink, minden szempontból. Visszatérve az előző kérdésre:

korábban ritkábban adódott lehetőségünk a nagy nyilvánosság előtti megszólalásra, de nem is próbáltak meg bennünket politikailag ennyire beskatulyázni.

– Közélet és egyház kapcsolatáról egy különleges eseményen is kifejthetted a nyár végén a gondolataidat. Veresegyházon az utódod, Marton Zsolt püspök, Platthy Iván egykori egyházügyi államtitkár és a helyi – alighanem világrekorder – polgármester folytatott veled együtt párbeszédet erről a sokakat érintő és érdeklő viszonyrendszerről. Miként foglalnád össze annak a sajátos dialógusnak a lényegét?

– A veresegyházi katolikus iskola volt a helyszíne ennek a beszélgetésnek, s az említett polgármester, Pásztor Béla bő 50 éve vezeti a települést. Az ő kezdeményezésére jött létre egy éve az az iskola, de nemrég egy új templomot is épített ott a város. Nagyon élő a helyi református és evangélikus közösség is. Ebben a kis városban kiegyensúlyozottság jellemzi az egyház és a közélet kapcsolatát. Ez a találkozónk légkörét is meghatározta. Az apropót a volt egyházügyi államtitkár három évtized tapasztalatait összefoglaló könyvének ismertetése adta, amelynek ez a címe: Párbeszéd az emberért. Platthy Iván egyébként évek óta beszélget közéleti és egyházi emberekkel az MTVA 6–os televíziós csatornáján, amely ugyanezt a címet viseli. A kötetben a saját pozíciójából nézve mutatja be az elmúlt 30 évre vonatkozóan egyház és állam kapcsolatának folyamatát. Már a rendszerváltás előtt is az államigazgatásban dolgozott, majd szerepet kapott az Antall–kormányban, az ő személyéhez köthető az úgynevezett 4–es törvény, 1997–ben pedig az ő osztálya készítette elő a Vatikáni Szerződést. Nagyon jó hangulatú volt az említett beszélgetés, amelyen sorra vettük azokat a már megvalósult együttműködési lehetőségeket, nem kizárólag a katolikusokra vonatkozóan. Az egyházi fenntartású iskolák finanszírozása mellett szóba került az egyházak anyagi támogatása is. Erre vonatkozóan Platthy Iván emlékeztetett rá, hogy a II. világháború után egy tollvonással elvett egyházi vagyon teljes rendezése még mindig várat magára. Sokan talán nem is tudják, hogy a '90–es évek elején volt olyan kárpótlási lehetőség, ahol sok épületet visszakaptak a felekezetek, de földtulajdont nem kértünk vissza – ellentétben Szlovákiával, vagy Erdéllyel, ahol ezt a kérdést is rendezték. A köztudatban az él, hogy az állam mennyi pénzt ad az egyházaknak... Az egykori államtitkár úgy véli, nem kellene feltétlenül visszaadni a teljes egyházi vagyont – amiből az egyházak fenntartották az iskoláikat és egyéb intézményeiket –, hanem legyen megnevezve, hogy ekkora egyházi vagyont jelenleg az állam használ, s ennek valamiféle járadékát kapják meg az egyházak. De ez sincs jelenleg tisztázva, az emberek eközben azt látják, hogy milyen sok pénzt ad az állam az egyházaknak. Előkerült az egyház és állam függetlenségének dilemmája is.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Az MKPK Titkárságának közleménye

A győri Frigyláda-szobor legendája

Közös iszlám-zsidó-keresztény imahely épülhet Berlinben

Jöhet-e vallásháború Ázsiában, ha nem születik újra a dalai láma?