Miért nem jár sok fiatal gyülekezetbe?

Forrás: Parókia portál | Szemlézés időpontja: 2020. december 3. 20:10

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Egyházunkban régi panasz, hogy a fiatalok „kikonfirmálnak”, eltűnnek a gimnáziumi évek eljövetelével, az egyetemi időszak kezdetén pedig sokszor csak tovább erősödik ez a lemorzsolódás. De vajon mi az oka ennek a jelenségnek? Mi a felelőssége ebben maguknak a fiataloknak, és mi a gyülekezeteknek? Hogy volt ez a bibliai időkben? És mit tanulhatunk abból? Cikkünkben először a probléma gyökerét keressük, majd a megoldási lehetőségekről is olvashatunk.

A magyar fiatalok 4%-a jár heti rendszereséggel gyülekezeti alkalomra, további 5%-uk pedig havonta fordul meg egyházi szertartásokon. Azaz 10-ből 9 fiatal ma Magyarországon vagy nem jár gyülekezetbe, vagy csak nagyon ritkán. (Magyar Ifjúságkutatás, 2016, 74-76.oldal)

Az Amerikai Egyesült Államokban is végeztek hasonló kutatást. David Kinnaman, a George Barna Group nevű kutatóintézet igazgatója két évtizedes kutatómunkát foglal össze könyvében, melyben több ezer interjú eredményének feldolgozása után arra a következtetésre jut, hogy a főiskolás-egyetemista korosztály mintegy hatvan százaléka hagyja ott a gyülekezetét és a hitét (David Kinnaman: Churchless, Barna Group, 2014, Texas)

A felmérés szerint a tinédzser korosztály a legaktívabb vallásgyakorló, a huszonévesek pedig a legkevésbé azok. A 2014-es felmérés feltárta, hogy a gyülekezeti életben való részvétel a 18–29 éves korosztály körében esik vissza jelentősen. A megkérdezett fiatalok 57%-a nyilatkozott úgy, hogy kevésbé elkötelezett, mint volt 15 éves korában, 38%-a kétségbe vonta saját hitét, 32%-a pedig azt állította, hogy elutasította szülei hitét.

Mi az oka a gyülekezetek elhagyásának?

A két évtizeden át folyó kutatás szerint a megkérdezett fiatalok mintegy harmada mondta, hogy a gyülekezet unalmas, 23%-uk vélte úgy, hogy a gyülekezet nem készíti fel őket a valós életre, és érdekes módon 23%-uk vélekedett úgy, hogy a Bibliát nem elég világosan vagy nem eleget tanítják a gyülekezeteikben. Ez jó hír is egyben, mert ezek szerint ezt várnák, és igényesek ebben a kérdésben. A fiatalok 17%-a úgy vélte, követett el hibákat tinédzser korában, emiatt viszont a gyülekezetben sokszor elítélik, megbélyegzés alatt tartják.

A 13-17 éves korosztályba tartozó keresztény fiatalokról az derült ki, hogy mintegy 52%-a szeretne tudományos pályára lépni. Ehhez képest a velük foglalkozó lelkészek, ifjúsági vezetők mindössze 1%-a beszélgetett velük vagy egyáltalán beszélt nekik tudományos kérdésekről. Ezeknek a hiányoknak a következtében a fiatalok úgy érzik, az igehirdetések nem találkoznak az őket foglalkoztató témákkal, életkérdésekkel, ezért nem érzik relevánsnak azokat, és így a motivációjuk is csökken arra, hogy igehirdetést hallgassanak.

Kinnaman, a kutatás vezetője arról is meg van győződve, hogy a gyülekezetektől, illetve a hittől való elszakadás másik fő oka a bibliai műveltség hiánya, aminek következtében valójában gyenge a fiatalok hite. Amikor azoknak a tinédzsereknek a hitét vizsgálták, akik a hitüket rendszeresen megosztották kortársaikkal – az derült ki, hogy csak nagyon kevesen voltak képesek akár egyetlen bibliai résszel is alátámasztani Krisztusba vetett hitüket.

A megkérdezett fiatalok jó része érzi úgy, hogy a keresztények démonizálnak mindent, ami a gyülekezeten kívül van, elutasítják a popkultúrát, annak zenéjét és filmjeit. A kutatás másik megállapítása szerint a gyülekezeti élettől való elhidegülés oka az is, hogy a fiatalok úgy érzik, eltúlzott védelemben részesülnek. A szerző szerint léteznek úgynevezett „helikopterszülők”, akik folyamatosan a gyerekeik fölött járőröznek, hogy minden rossztól megvédjék őket, és ennek egyik lépése, hogy templomba szeretnék járatni őket. De nem várják meg, nem serkentik, hogy ez a döntés saját elhatározásból szülessen, hanem elvárják, kötelezővé teszik a jelenlétet. A gyülekezetet emiatt sok fiatal azonosítja a szülei nevelési elveivel, ezért a legkevésbé sem szeretnének oda tartozni. Szeretnék a saját útjukat járni.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Az MKPK Titkárságának közleménye

A győri Frigyláda-szobor legendája

Közös iszlám-zsidó-keresztény imahely épülhet Berlinben

Jöhet-e vallásháború Ázsiában, ha nem születik újra a dalai láma?