Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel
Forrás: SZEMlélek értékmagazin | Szemlézés időpontja: 2020. október 21. 16:16
Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.
A Pécsen élő vallásfilozófus, egyetemi docens neve is ott szerepel a keresztény értelmiségiek múlt hónapban írt nyílt levele végén. Ennek kapcsán közbeszédről, értékekről, egyházi megújulásról kérdeztük.
– Mi lehet az oka annak, hogy a keresztényt mint jelzőt a köznyelv könnyedén dobálja, gyakorlatilag minden mögöttes tartalom nélkül?
– Több probléma vezethetett el idáig. Az első, amit említenék, hogy a 19-20. század fordulóján több könyv született a kereszténység lényege címmel, s ha megvizsgáljuk őket, nagyon széttartó álláspontokat fogalmaznak meg. A kereszténység lényege már akkor sem volt könnyen meghatározható, és a helyzet azóta nem lett egyszerűbb. A 60-as, 70-es években aztán rövid hitvallási formulákat fogalmaztak meg, olyan tételeket, amelyek megpróbálták kifejezni a legfontosabb keresztény meggyőződéseket, ám nem váltak közkinccsé. A felekezeti sokféleség ráadásul különösen megnehezíti, hogy egységesen a kereszténységről beszéljünk, s nemcsak tanbeli, de etikai kérdésekben is nagyok a felekezeti különbségek. A kereszténységen belül már Jézus Krisztus személyének és üzenetének elfogadása sem minden esetben párhuzamos egymással. Vannak, akik elfogadják a személyét, személyének tekintélyét (az ember ettől lesz keresztény), de az üzenetét már nem, mert rengeteg kényelmetlen következményt hozhat magával a hétköznapjainkra nézve. Könnyen megteheti valaki, hogy formálisan elfogadja Jézust, de válogat az üzenetei között, amelyeknek eleve nagyok sokrétű értelmezésük van.
– Akkor kijelenthetjük, hogy a kereszténység régóta nem egységes. Nincs min meglepődnünk.
– Semmiképpen sincs. Én elsősorban azt az embert tekinteném kereszténynek, aki elfogadja Jézus Krisztust (így pedig Szentháromságnak vallja Istent), erre a hitre teszi fel az egész életét, mégpedig oly módon, hogy ennek minden következményét vállalja. Az első még viszonylag könnyen megy, a második hangoztatás sem nehéz. De hogy mindhárom kritériumnak ki mennyire felel meg egyszerre, azt csak a jó Isten tudja igazán.
– Ennek tükrében nincs sok értelme a „jó keresztény” vagy „rossz keresztény” címkézésnek.
– Bár napjainkban érzékelhető ilyesmi, nem szerencsés, ha mi magunk próbáljuk eldönteni, ki a „jó” és a „rossz” keresztény. Könnyen megeshet, hogy ilyenkor csak a saját egyoldalú kereszténységképünket vetítjük ki másokra.
Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.
Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.
Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.
Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:
a Szemle.hu csapata
Az MKPK Titkárságának közleménye
A győri Frigyláda-szobor legendája
Közös iszlám-zsidó-keresztény imahely épülhet Berlinben
Jöhet-e vallásháború Ázsiában, ha nem születik újra a dalai láma?