Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel
Forrás: Jezsuiták | Szemlézés időpontja: 2020. június 1. 11:30
Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.
A Székelyföldről származik Vízi Elemér SJ, a magyar jezsuita rendtartomány vezetője. Trianon 100. évfordulóján arról kérdeztük, hogyan élte meg a szétszakítottságot, mit kezdjünk a nemzeti sérelmeinkkel, és miként lehet megtalálni Istent mindenben, ez esetben az ország feldarabolásában.
– Mikor hallottad először azt a szót: Trianon?
– Nem volt egy nagy, mindent megvilágító első találkozásom a kifejezéssel. Inkább egy folyamat eredményeként tudatosult bennem, mi az oka annak, hogy miközben magyarul beszélünk és magyar a kultúránk, mégis Romániában élünk. A családban főként nagyapám mesélt első világháborús katonaélményeiről és az azt követő eseményekről, s mivel jellemzően a nagyszülők vigyáztak ránk, a téma rajtuk keresztül érkezett meg hozzánk. Az őket meglátogató idős szomszédasszonyok is gyakran felidézték emlékeiket arról, amikor a második bécsi döntéssel 1940-ben Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, hogy korrigálják Trianont, jóllehet, ez csak négy évig tartott. Hogy szemléltessem szülőföldem történetének e sajátosságát, időnként szoktam tréfálkozni: apám Magyarországon született, anyám Romániában – miközben mindketten ugyanazon a helyen látták meg a napvilágot 1941-ben, illetve 1945-ben.
– Magyar iskolába jártál. Az akkori történelemkönyved hogyan tárgyalta a kérdést?
– Bukaresti szemszögből, sőt az állami tankönyvekből a 80-as évek közepétől székely tanárainknak az ország földrajzát és történelmét is románul kellett oktatni. Mi persze nemigen beszéltük a nyelvet, így az órák magyarul folytak, de azért a kötelezőt lediktálták románul, hogy ha bármi adódik, legyen meg. Közben mindenki tudta, hogy a hivatalos anyag mögött ott van a valóság, és pedagógusaink bátorságán múlt, hogy ki milyen nyíltan mert beszélni róla. Emlékszem, épp ezen évek környékén egyszer a magyartanárnő megkérdezte: „Gyerekek, ki ismeri a magyar himnuszt?”. Amikor senki nem jelentkezett, meglepődött, és azt mondta: kérjétek meg a szüleiteket, tanítsák meg, mert az nem járja, hogy manapság csak az ittas emberek énekelik.
Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.
Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.
Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.
Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:
a Szemle.hu csapata
Több bizonytalanságot a közbeszédbe!
Trump kedvence, Biden forró kásája: mi lesz a Hold és a Mars meghódításával?
Az Alkotmánybíróság szerint az államnak kompenzálnia kell az önkormányzatoktól elvont forrásokat
Az Egyesült Államok hivatalosan is visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz