Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel
Forrás: Válasz Online | Szemlézés időpontja: 2020. november 26. 19:56
Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.
Törökország alig néhány év alatt új hatalmi csoportosulást épített ki a Közel-Keleten Katarra, a Muszlim Testvériségre, a Hamászra és a líbiai Tripolira támaszkodva. És nemcsak ott. Az újoszmán hatalmi törekvések éppúgy tetten érhetők a hazánkat is elérő kulturális terjeszkedésben, mint az örmény–azeri konfliktust eldöntő minapi török beavatkozásban. Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa vendégcikkében azt vázolja, hogyan volt képes erre az Erdoğan-vezetés, s hogy az miért is jó neki. Nem utolsósorban pedig, hogy mindennek milyen tanulságai vannak Magyarország számára. Háttér.
Az utóbbi hetek külpolitikai hírei között címlapvezető volt a hegyi-karabahi háború, amely végül Azerbajdzsán győzelmével ért véget. A háború másik nagy nyertese a frontvonalak mögött nagyon is aktív Törökország: a török haditechnika, diplomáciai támogatás és katonai tanácsadók jelenléte döntőnek bizonyult az azeri sikerben.
A karabahi háborúval tehát nem csupán a régóta jelenlévő örmény–azeri konfliktus miatt érdekes számunkra, hanem azért is, mert általa Ankara jelezte szomszédai és a nemzetközi közösség számára, hogy helyet kér a kaukázusi nap alatt is. A folyamat persze már elkezdődött Szíriával, aztán folytatódott Líbiával. Úgy tűnik, Törökország offenzívában van minden téren: a török fejlesztési ügynökség (TIKA) logói nemcsak a Balkánon, de Afrikában és Közép-Ázsiában újonnan épített iskolákon és kórhazákon is feltűnnek, miközben a török kultúra szappanoperák formájában már a magyar háztartásokba is belépett.
Neooszmán álom?
A külpolitikai aktivitás mögött részben a sokak által „neooszmanizmusként” címkézett nagyhatalmi építkezés húzódik meg. A 2002-ben hatalomra került Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) olyan identitáspolitikát alakított ki, amely újraértelmezte az oszmán birodalmi múltat és benne az iszlám szerepét.
Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.
Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.
Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.
Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:
a Szemle.hu csapata
Több bizonytalanságot a közbeszédbe!
Trump kedvence, Biden forró kásája: mi lesz a Hold és a Mars meghódításával?
Az Alkotmánybíróság szerint az államnak kompenzálnia kell az önkormányzatoktól elvont forrásokat
Az Egyesült Államok hivatalosan is visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz