Húsz év után újra magyar vezetője lehet Székelyföld fővárosának

Forrás: Válasz Online | Szemlézés időpontja: 2020. szeptember 19. 17:02

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Rég volt érdemes ennyire odafigyelni romániai helyhatósági választásra. Húsz év után jövő vasárnap esély van rá, hogy ismét magyar politikus vezesse az „etnikai frontvárosnak” számító Marosvásárhelyt, román pártok pedig Erdély-szerte kampányolnak a magyar szavazatokért. Vajon a szlovákiai Híd-Most példájának követését jelzi, hogy a színmagyar Székelyudvarhely polgármestere egy vegyespárt jelöltjeként indul? Miért kötne koalíciót a decemberi parlamenti választás után a magyarellenes üzenetekkel is operáló PNL-lel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök? Nagykép.

Máris nyugodtan nevezhetjük történelminek a romániai helyhatósági választást. A Bëlga együttes legendás, Nemzeti Hip-Hop című száma – benne a kultikus „Székely deszkások, szevasztok!” köszöntéssel – az erdélyi politika része lett. Soós Zoltán, Marosvásárhely magyar pártok által támogatott független polgármesterjelöltje a minap kampányvideót készített a járvány miatt lezárt egyik helyi BMX-pályánál. „Vásárhelyi deszkások, szevasztok!” – lazázott nyitásként egy nagyot a politikus, majd az összegyűlt gördeszkás s biciklis legényeknek megígérte: győzelme esetén azonnal megnyitja a pályákat.

Lehet, hogy a profi kis videó a jövő heti választás magyar szempontból legnagyobb meglepetését készíti elő? Bizony lehet. Úgy tűnik ugyanis, reális esély van arra, hogy Marosvásárhelynek húsz év után ismét magyar polgármestere legyen a „civilben” a megyei múzeumot igazgató Soós Zoltán személyében. A Székelyföld fővárosának is nevezett település több szempontból is szimbolikus hely. Egyrészt 2000-ig ez volt a legnagyobb, magyar polgármester vezette erdélyi település. Amikor Fodor Imre veszített Dorin Floreával szemben, sok erdélyi magyar gyászolt. Tíz évvel az 1990-es „fekete március” után – az anyanyelvi oktatásért tüntető magyarokra felhergelt román falusiakat uszítottak, a kibontakozó összecsapásokban öten meghaltak – úgy érezték, Marosvásárhely „elesett”.

Másrészt Marosvásárhely azért is fontos, mert a mára egyértelműen román dominanciájú erdélyi nagyvárosoktól eltérően a tömbromán és a tömbmagyar vidékek határán fekvő településen még mindig viszonylag kiegyensúlyozottak az etnikai arányok. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a 130 ezer lakosú települést 52-45 százalékban lakják románok és magyarok. Félrevezető lenne persze azt gondolni, hogy mindent az etnikai hovatartozás határoz meg. Sok a vegyes házasság, a többes identitású ember, s ahogy Soós Zoltán románul feliratozott klipjeivel megcélozza a helyi többséget, úgy egyes román jelöltek is igyekeznek megszólítani a vásárhelyi magyarokat. Az üzenetek is inkább a helyi korrupció visszaszorításáról, fejlesztésekről, semmint a nemzeti kérdésekről szólnak. Dorin Florea idén már nem áll rajthoz, s az a tény is növeli az RMDSZ, annak jobboldali ellenzéke, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), illetve helyi civilszervezetek által támogatott Soós esélyeit, hogy összesen tizenketten indulnak román pártok színeiben.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Több bizonytalanságot a közbeszédbe!

Trump kedvence, Biden forró kásája: mi lesz a Hold és a Mars meghódításával?

Az Alkotmánybíróság szerint az államnak kompenzálnia kell az önkormányzatoktól elvont forrásokat

Az Egyesült Államok hivatalosan is visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz