Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel
Forrás: Magyar Kurír | Szemlézés időpontja: 2020. június 2. 08:44
Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.
Jeszenszky Géza történészt, egyetemi tanárt, volt külügyminisztert arra kértük, segítsen megérteni a múltnak számunkra tragikus szeletét, melyet a trianoni békeszerződés jelent, valamint a jelen feladatait. A történész szerint jogosan nevezhetjük békediktátumnak a versailles-i szerződést.
Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot, amely a történelmi Magyarország területét a kétharmadával csökkentette. Mintegy három és fél millió magyar az ország határain kívül rekedt. A sokak számára azóta is elfogadhatatlan döntés előzménye, hogy 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként –, majd november 13-án Belgrádban a fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút.
– Sokan nevezik Trianont békediktátumnak. Ön szerint jogos ez a kifejezés?
– Igen, jogosan nevezhetjük békediktátumnak a versaillles-i békeszerződést, ugyanis 1919-ben nem békekonferenciára került sor Párizsban, hanem előzetes békekonferenciára. Ez is volt a hivatalos elnevezés. A győztesek összeültek, és megfogalmazták a veszteseknek átadandó békefeltételeket, a részletes határjavaslatokat is beleértve. Ez ellentétes volt szinte minden ezt megelőző békekonferenciával, ahol a két korábban harcoló fél egyeztetett egymással. Ellentétes volt például a híres 1815-ös bécsi kongresszussal is, amelyből a napóleoni háborúk után váratlanul jól került ki Franciaország, csupán minimális területi veszteségeket elszenvedve. A kérdésére visszatérve, valódi békekonferenciára tehát nem is került sor, hanem előbb meghívták a németeket, aztán a többi országot, és eléjük tették a békeokmányt, hogy tessék aláírni.Ellenjavaslatokat ugyan lehetett tenni, tettek is bőven, de ezeket szinte mind lesöpörték az asztalról. Magyarország esetében még a legészszerűbb felvetéseket is elutasították, például azt, hogy azokon a területeken, amelyeket el akartak csatolni, tartsanak népszavazást szigorú ellenőrzés mellett. A magyar fél az eredményt előre elfogadta volna. Erről azonban hallani sem akartak, hiszen tudták, hogy Magyarország így sokkal kisebb területet veszített volna el. 3,5 millió magyar került az utódállamokhoz. Ők bizonyára másként szavaztak volna, sőt, még a románok és a szlovákok jelentős része is inkább Magyarországon belül maradt volna. A német–lengyel és az osztrák–délszláv határ egyes részein tartottak népszavazást – német és osztrák sikerrel.
– Mit rontott el akkor Magyarország?
– Nagyon sok mindent.
Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.
Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.
Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.
Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:
a Szemle.hu csapata
Több bizonytalanságot a közbeszédbe!
Trump kedvence, Biden forró kásája: mi lesz a Hold és a Mars meghódításával?
Az Alkotmánybíróság szerint az államnak kompenzálnia kell az önkormányzatoktól elvont forrásokat
Az Egyesült Államok hivatalosan is visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz