Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel

Talán akadémiai elnökként fogad majd Orbán

Forrás: Index | Szemlézés időpontja: 2020. július 10. 11:43

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Szoros versenyben választotta meg Freund Tamás nemzetközi hírű agykutatót szerdán az akadémiai közgyűlés, ő lesz az MTA történetének 21. elnöke. Az Akadémiát azonban tavaly megcsonkították, a kormánnyal hűvös a viszony, és politikailag is nagyon megosztott az intézmény. Szekértáborokról, Orbánhoz való viszonyáról, a kutatóintézetek elvételéről és a beígért pénzről kérdeztük a helyzet normalizálását ígérő elnököt.

Önt választotta akadémiai elnöknek a közgyűlés szerdán Pléh Csabával szemben. A kormánypárti jelölt nyert az ellenzékivel szemben?

A kormányzattal való kiegyezés szükségességét én nyíltabban fogalmaztam meg, de nem gondolom, hogy ebben nagy véleménykülönbség lenne kettőnk között, és hogy itt kormánypártiság vagy ellenzékiség döntött volna. A konfrontatív politika az Akadémia számára zsákutca, egy nemzeti intézményről van szó, ami nem lehet ellenzékben.

De kormánypárti lehet?

Nem kormánypártiság, hogy a kormány döntéseit megpróbáljuk a társadalom számára optimalizálni. Attól az Akadémiát távol fogom tudni tartani, hogy pártpolitikai kampányokban vegyen részt.

Tehet az Akadémia a kormány felé gesztusokat, miután politikai döntéssel megcsonkították, elvették a kutatóhálózatát?

Ez nem csak gesztus. Az Akadémia nemzeti intézmény, kötelessége az országot szolgálnia. Ha ez a kormányzati döntések befolyásolásán keresztül lehetséges, akkor az Akadémiának ezt küldetése megtenni. De soha nem titkoltam, hogy a kutatóhálózat elvételét nagyon rossznak tartottam.

Nem az Akadémia kezdte.

Ezért egyértelműen a kormányt kell, hogy hibáztassam. Az Akadémiával való kormányzati bánásmód, az, hogy 54 percet kaptunk a sorsunkról döntő törvényjavaslat elbírálására, nem volt méltó az Akadémiához, mint nemzeti intézményhez. A kutatóhálózat elvétele, és az Akadémián születő eredmények eljelentéktelenítése a kormányközeli sajtóban ahhoz vezetett, hogy sok független gondolkodású tudós elvesztette a hitét a kormányzatban.

Agy-díjas agykutató

Freund Tamás nemzetközileg talán a legismertebb magyar kutató, fő kutatási területe az agykéreg, a hippokampusz ideghálózatainak működése. 2011-ben megkapta az agykutatás Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat (Brain Prize), de Bolyai- és Széchenyi-díja is van többek között. Szentágothai-tanítvány, az egyetem után négy évet kutatott Oxfordban, onnan az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe (KOKI) jött haza, 2002 óta ő az intézet igazgatója. A nevéhez fűződik a KOKI-modell, és ő lobbizta ki Magyarország legnagyobb támogatású tudományos programját, a Nemzeti Agykutatási Programot. 2014-től az MTA élettudományi alelnöke, ezt a pozíciót cseréli augusztus elsején az elnöki székre. Freund a két lehetséges elnöki ciklust kitöltő Lovász Lászlót váltja, az elnökválasztáson a pszichológus-nyelvész Pléh Csabát győzte le 251-169-es szavazati aránnyal. Ő lesz a Magyar Tudományos Akadémia 21. elnöke.

Nagyon érzékenyen érintette a kutatókat az a sok támadás, ami a kutatóhálózatban született eredményeket kritizálta. Amikor született egy évben bő 3000 cikk ebben a kutatóhálózatban, akkor nem kellett volna kimazsolázni közülük azt az egyet-kettőt, amit könnyű volt kritizálni a laikusoknak. Főleg a genderkutatásokat, kipécézték például egy cikket az LMBTQ terjedéséről a roma populációban, amiből könnyen csinált viccet a sajtó.

Volt baj ön szerint a genderkutatásokkal?

Abszolút semmi probléma nincs a genderkutatásokkal, ez egy olyan társadalmi jelenség, amivel foglalkozni kell. Genderkutatás az is, hogy a nők hogyan integrálódjanak vissza a munka világába, senki nem mondaná, hogy ez ne lenne fontos. Vannak olyan aspektusai, amelyek kiemelten jelentősek, mások talán kevésbé, de erre így rálegyinteni, hogy ez kidobott pénz és felesleges, azt nem lehet. És nem szabad úgy beállítani, mintha az egész kutatóhálózat ezekkel a témákkal foglalkozott volna.

 

Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.

Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.

Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.

Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:

a Szemle.hu csapata