Hírek nyitott szemmel, nyitott lélekkel

A nyelvjárástól az emotikonig - A magyar nyelv köszöni, nem romlik

Forrás: WMN | Szemlézés időpontja: 2020. augusztus 5. 09:26

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Dr. Jánk István, az egri Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa néhány évvel ezelőtt azt kezdte kutatni a hazai pedagógusok körében, hogy mit jelent az értékeléseknél, ha egy diák a szokásos nyelvi standardtól eltérően, illetve valamilyen nyelvjárást használva fejezi ki magát? Megállapításai, amelyekről összefoglalva tanulmányt írt 2019-ben, igencsak megdöbbentő részleteket villantanak fel a jelenleg jellemző helyzetből.

Mindannyiunknak akadt a suliban olyan osztálytársa, akinek lustasága ellenére kiváló „beszélőkéje”, jó svádája és lehengerlő magabiztossága volt, így kevesebb tudással is viszonylag jó jegyet kapott a feleleteire, jobbakat, mint amit a tudása alapján vártunk volna. Tényleg ennyit számít a kommunikáció? Ennyit számíthat akár a családon belüli kommunikáció?

„A gyerekek jelentős része nem is ismeri, és különösen nem használja a standard (vagy másik nevén: köznyelvi) nyelvváltozatot, nyelvi normát” – mondja Jánk István. „Ez azért lényeges, mert így kerül be az iskolába, ahol már az első perctől kezdve hátrányból indul, nemcsak szociális értelemben, hanem nyelvileg is.

Kap például egy feladatot a pedagógustól, amit nem ért, mert nem tudja, mit jelent az a szó, hogy húzd alá, vagy: a mondatban (ezek nem kreált, hanem nagyon is jellemző példák).

A pedagógus meg elkönyveli, hogy »buta, mert nem tudja megoldani a feladatot«. Arra nem is gondol, hogy annak a gyereknek a kognitív képességeivel az égvilágon semmi gond, csak egyszerűen nem használják otthon ezeket a szavakat, így ő sem ismeri.

Ez az első akadály. Aztán ezt a hátrányt görgeti maga előtt folyamatosan, mert még ha akarna, akkor sem tudna haladni a társaival. Arról nem beszélve, hogy mit kezd ezzel a pedagógus, hogyan kezeli a nyelvi különbségeket, foglalkozik-e egyáltalán velük. Egyébként foglalkozik, de sajnos nem a pozitív értelemben, hanem megbélyegez, diszkriminál.”

Mi a szemle?
Változatos médiatartalmak rendszeresen frissülő, mértéktartó válogatása.

Kiknek szól?
Akik kiegyensúlyozott támpontot keresnek a médiazajban, mert elegük van a szekértábor-logikából.

Kik vagyunk?
Elkötelezett sajtómunkások, akik hisznek a tájékozottság értékében.

Ha szeretnéd, hogy a saját honlapodon is megjelenjenek a legfrissebb szemlék, vagy üzenni szeretnél a szerkesztőknek, ide írhatsz nekünk levelet:

a Szemle.hu csapata