Presser Gábor, az elsőkönyves író

Forrás: Infostart | Szemlézés időpontja: 2020. december 4. 17:56

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Az ember teljesen mindegy, hogy mit csinál, mindig egyformán dolgozik – mondta a könyvírás tapasztalatairól Presser Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában. A legendás zeneszerző és zenész nemcsak A Presser könyve alkotási folyamatairól beszélt, hanem az élete legfontosabb eseményeiről, az első pianínóról, az elbukott zeneakadémiai felvételiről, a cenzúráról meg persze az Omegáról és az LGT-ről.

- Zeneszerző, előadóművész, de elsőkönyves szerző is, aki egyúttal készül a második kötetére is. Megjelent A Presser könyve első kötete gazdag képanyaggal több mint ötszáz oldalon. Önéletrajz, szabálytalan életrajz, helyénvaló, ha ezt mondjuk?

- Bármi helyénvaló, mert nem tudtam volna sem igazi címet adni, a műfajt végképp nem tudtam volna meghatározni, ezért lett ez a címe, hogy A Presser könyve, mert ez legalább biztos, hogy ez egy könyv. 21 fejezet van és az időben pedig ugrálok, mert nagyon gyorsan eldőlt, hogy nem szeretnék kronológiában elmondani egy életrajzot. Főleg a zenészéletemről van szó, érintőlegesen azért írok a gyerekkoromról, azt is inkább a zenetanulás kapcsán.

- Voltak azért előzmények, feljegyzések vagy jegyzetek?

- Én valójában nem készültem könyvet írni, engem fölkért a Helikon igazgatója, és nem volt igazán ehhez kedvem. Mondtam neki, hogy hadd gondolkodjak. Utána mások is fölkértek egymás után, és akkor esett le a tantusz, hogy jön a 70. születésnapom. Ez 2017 elején volt. Újra hívott a Helikon-igazgató, és akkor mondott egy nagyon érdekes módon alátámasztó mondatot: „Figyelj, Pici bácsi, jön a 70. születésnapod, ha te nem írod meg a könyvedet, meg fogja írni más, és utána kapkodhatsz levegőért.” Nem értettem, és akkor mondta, hogy nincs semmiféle szabály- vagy törvényellenes abban, hogy bárki bárkiről írjon egy könyvet. Nyilván ez így van jól, de azért ennek nem biztos, hogy mindenki egyformán örül. Akkor azt gondoltam, hogy jó, nem ígérem meg, de megpróbálom. Akkor kezdtem el jegyzeteket írni, és elindítottam az egészet azzal, hogy ha használhatónak tűnik, akkor folytatom, és majd visszahívom a helikonos emberünket.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Az Ensana Grand Margitsziget, korábbi nevén a Grand Hotel, az ikonikus Margit-szigeten található

„Mindig van egy jobb mondat” – dr. Balázs Géza nyelvész professzor a nyelvek életéről, haláláról és feltámasztásának lehetőségér

A kormánysajtó 57, a kormányfüggetlen lapok 7 sajtópert vesztettek 2020-ban a Fővárosi Törvényszéken

Megváltozik a magyarérettségi, félő, hogy a magolás érettségije lesz belőle