„Elkötelezett vagyok: a templomok minősüljenek fel mint a zene otthonai”

Forrás: kultura.hu | Szemlézés időpontja: 2020. augusztus 9. 09:51

Ez egy szemlézett tartalom - nem mi írtuk. A cím alatt látható, hol jelent meg a teljes írás. Nem azért tesszük közzé, mert egyetértünk vele, hanem mert a témát alkalmasnak tartjuk a párbeszédre, akár az ellenvélemények kifejtésére.

Sokszor leírták már: Selmeczi György reneszánsz ember, komponál, vezényel, rendez – filmet és operaelőadást egyaránt –, tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen, lemezcéget és kottakiadót működtet, persze nem egyedül, hanem János fiával. Ezen a nyáron egyházzenei fórumot szervez.

- Tudjuk, szereti magát feladatokkal agyonhalmozni, a vírus nem lassította le?

- A rám ragasztott címkék nem teljesen találók. Néhány éve már lassítok, ami nem jelenti, hogy a nagy kihívások elől ellépnék. Most éppen egy több szempontból is különleges, boldogító ügy áll az alkotói tevékenységem középpontjában: Jankovics Marcell 12 epizódból álló animációs filmje, a Toldi zenéjét írom. Arany János 12 énekben beszéli el Toldi Miklós történetét, mi ugyanennyi 10 perces epizódon dolgozunk. Lassan a munka végéhez közelítünk, a kilencediknél tartunk. Szinte biztos, hogy a 12 képernyőre való rész később egy egész estés filmbe torkollik. Minden epizód alatt végig zene van, hihetetlen örömmel csinálom, talán kicsit túl is csinálom. Mert jó érzés, hogy bőséget teremtek a zenei karakterekben. Minden szereplőt, minden helyzetet külön jellemzek, de nem mechanikusan, hanem sokféle és gazdag – archaikus, népi, polgári, arisztokrata – anyaggal.

- A művészi munkát szükségtelen méricskélni, de talán még nagyobb feladat köti le a nyáron. Afféle mädchen für allesként a Magyar Egyházzenei Fórum szervezésébe fogott.

- Természetesen lesznek majd segítőtársaim, a kolozsváriak ragyogó partnerek. De a kezdet valóban hozzám kötődik, mert az egyházzene szívügyem. Régóta szövögettem valamilyen átfogóbb egyházzenei sorozat létrehozásának tervét. Ki is alakítottam egy kis műhelyt néhány pályatársammal. Korábban a Római Magyar Akadémiát is kiszemeltem egy szélesebb körű bemutatkozásra, Molnár Antal akkori igazgató partner lett volna. De a projekt valahogy elúszott, és most új, szimbolikus jellege miatt alkalmasabb helyszínnek látom Kolozsvárt. Az első adventi hétvégén nyílik meg a találkozó, és még két hétvégére, mindig péntektől vasárnap estig tervezünk programokat.

Az antiklerikális kurzus miatt a kortárs egyházzene a rendszerváltozásig gettóba zárva létezett. Nemcsak Magyarországon, hanem az úgynevezett volt szocialista államokban, elég csak Arvo Pärtre gondolni. Ő, mint mások, külföldön telepedett le, megint mások a szűk templomi nyilvánosságnak vagy az asztalfióknak dolgoztak. Az 1980-as évek végén, amikor az eszmei és érzelmi szituáció megváltozott, gátszakadás történt. Motiválta a hirtelen „felszabadulást”, hogy a zeneszerzők le tudták vetni a nyomasztó kettős kényszert. Egyrészt többé nem kellett figyelembe venni a szocialista kultúrpolitika követelményrendszerét, másfelől a nyugat-európai neoavantgárd megmondóembereinek sem kellett megfelelni. Az egyházzene olyan terepnek bizonyult, ahol a kortárs magyar zeneszerzés az elmúlt 30 évben óriásit alkotott.

Tovább az eredeti cikkre »

Kapcsolódó cikkek

Az Ensana Grand Margitsziget, korábbi nevén a Grand Hotel, az ikonikus Margit-szigeten található

„Mindig van egy jobb mondat” – dr. Balázs Géza nyelvész professzor a nyelvek életéről, haláláról és feltámasztásának lehetőségér

A kormánysajtó 57, a kormányfüggetlen lapok 7 sajtópert vesztettek 2020-ban a Fővárosi Törvényszéken

Megváltozik a magyarérettségi, félő, hogy a magolás érettségije lesz belőle